Kapcsolat

Orfalu Község Önkormányzata

Hasznos Hírek

Természeti viszonyok



Magyarország nyugati peremvidékén, Vas megye D-Ny-i sarkában helyezkedik el a Vend-vidék, hazánk különleges, folyók és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi.

Éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag a terület. Egyetlen természetes állóvize a Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás ( Sphagnum ssp.) ingóláp. A Hársas patak felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavat hoztak létre, ez a Máriaújfalui-tó. Gyakori a pangó víz, melynek helyi hasznosítása a " tóka ". Vizét öntözésre és állatok itatására használják.

   

A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a mészkerülő erdei fenyvesek (Pinus sylvestris), melynek jellemző növényei a boróka (Junniperus communis), a szőrös nyír (Betula pubescens), a korpafüvek - lapos (Diphasium complanatum)-, kapcsos ( Lycopodium clavatum)-, kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)-, csaknem valamennyi körtike (Pyrola ssp.) fajunk, a feketeáfonya (Vaccinium nigra) és vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea). A gyertyános tölgyesek (Carpinus betulus, Quercus petraea) és a bükkösök (Fagus sylvatica) jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó (Erytronium dens-canis) és a ciklámen ( Cyclamen purpurascens). Az erdők alatt megjelenik a bordapáfrány (Blechnum spicant), a különböző nőszőfüvek ( Epipactis ssp.). A patakokat égerligetek (Alnus glutinosa) kísérik, a ritka struccharaszttal. (Matteuccia struthiopteris). Fellelhetők még a nyíres, csarabos (Calluna Vulgaris) fenyérek is. Az erdei utak mentén gyakran találkozhatunk a rózsaszín virágú henyeboroszlánnal (Daphne cneorum). A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai, a tőzegmohás ( Sphagnum ssp.) lápok, láprétek. A lápok jellegzetes rovaremésztő növénye a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A lápréteken tavasszal sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), zergeboglár (Trollius europaeus), szibériai nőszirom ( Iris sibirica) és különböző kosbor (Orchis ssp.) fajok virítanak. A rétek őszi ékességei a tárnicsok (Gentiana ssp.), a kenyérbél cickafark ( Achilea ptarmica). A Vendvidéket a havas-alja és a hegyvidéki flóra elemei is tarkítják. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert ehető- és mérgező gombák mellett igazi ritkaságok, az Alpokra jellemző nedű- és csigagombák ( Hygrocybe ssp.) is előfordulnak itt.

   

Az állatvilág igen változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók is. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte (Triturus alpestris), mely szinte minden kis pocsolyában megtalálható a sárgahasú unkával (Bombinavariegata) együtt, de gyakori a pettyes- és a tarajosgőte is ( Triturus vulgaris, T. cristatus), emellett az erdőkben találkozhatunk foltos szalamandrával ( Salamandra salamandra). A terület értékes fészkelő madarai a ritka fekete gólya (Ciconianigra), a darázsölyv (Pernis apivorus), a haris (Crex crex), a kék galamb (Columba oenas), a keresztcsőrű (Loxia curviroosta), a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), a sárga- és a tüzesfejű királyka (Regulus regulus, Regulus ignicapillus). Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) is megtalálható.

A Vendvidék az Őrségi Tájvédelmi körzet része. A tájvédelmi körzet 1978-ban hozták létre mintegy 38 000 ha területen, ebből 2 800 ha fokozottan védett. A Vendvidék fokozott védelmet élvező területei közé tartozik a Hársas-patak völgye, a Fekete-tó tőzegmohás ingólápja, az orfalui lucfenyves (Picea abies), a szakonyfalui erdőtömb.

2001. márciustól a Vendvidék az Őrségi Nemzeti Park része.